A dicséretről

2015.05.03 10:31

A dicséretről

"Ha megdicsérsz valakit, attól te is boldogabbá válsz. A dicséret a pozitív dolgokra összpontosít, és amikor pozitív dolgokra gondolsz, az élet szebbnek tűnik."

(Andrew Matthews)

Életünk folyamán sokszor részesülünk személyiségünkkel, viselkedésünkkel kapcsolatos visszajelzésekben. Ezek a visszacsatolások lehetnek pozitívak és negatívak. Saját hibáinkat kevésbé vesszük észre, azonban a másik ember apró vétkét, egyéb mulasztását annál inkább! Ezeket kritika formájában a másik tudtára adjuk. Ezek a véleményezések akkor lehetnek építő jellegűek, ha azt az adott tulajdonságot hangsúlyozzuk, és nem az embert magát bántjuk meg. Számos sérelem érhet bennünket, ha a kritikát nem helyesen fogalmazzuk meg.

Írásomban főként a pozitív visszajelzésekkel és jótékony hatásukkal foglalkozom.

Érdemes elismerni és kiemelni valakinek egy-egy kedves megnyilvánulását, jó tulajdonságainak valamelyikét, megtapasztalni azt a jó érzést, amit ilyenkor mind a két fél átél!

Szabadidőmben nagyon szeretek hangoskönyveket hallgatni. Kedvenc felolvasóim is vannak. Szerencsésnek mondhattam magam, amikor egy alkalommal személyesen kereshettem fel egy kedves, idős hölgyet, aki rengeteg könyvet olvasott fel. Elmondtam neki, milyen hálás is vagyok munkájáért, mennyire szeretem felolvasásait, kellemes hangját hallgatni.
 Egyszóval elmondhattam mindazt, amit érzek.
Csodálatos dolog volt megtapasztalni, mekkora örömöt szereztek neki szavaim.
Lehet, ráébredt olyan belső értékeire, melyekre eddig nem is gondolt!
Milyen jó, hogy még időben felkerestem! Ma már nem tehetném meg, nyugodjon Békében!

Egy másik idézet tovább bővíti a dicséretről alkotott képet.

"Az őszinte dicséretnek mágikus hatalma van. Ha azt akarod, hogy a másik fejlődjék, dicsérd őszintén. Ez mindig lehetséges. Vizsgáld a másikat, lásd meg tehetségét, képességeit, világíts rá azokra."

(Michel Quoist)

Amikor hobbi szinten lovagoltam és zumbáztam®, oktatóim sokat segítettek fejlődésemben azzal, hogy jelezték felém jó képességeimet (pl. jó ritmusérzék, lelkesedés, kitartás stb.).
Sőt, összehasonlítottak korábbi önmagammal! Felhívták figyelmemet azokra a mozzanatokra, melyeket korábban rosszul csináltam, mostanra azonban kijavítottam.
Ez segíti elő a fejlődést, s nem az, ha olyan emberekkel hasonlítanak össze, akik nálam sokkal jobban teljesítenek!

Végül, rendhagyó módon, egy harmadik idézettel egészíteném ki az eddig leírtakat.

"Barátodat négyszemközt intsed, a nyilvánosság előtt dicsérd!"

(Lucius Annaeus Seneca)

Nincs megszégyenítőbb annál, mint amikor valakit nyilvánosan megaláznak! Egy baráti intelem, tanács akkor hatásos, ha négyszemközt hangzik el. Ha megfogadjuk, fejlődünk, a pozitívumok listája szaporodik, önbizalmunk nő. Hibáinkból is rengeteget tanulhatunk, azonban vegyük észre a másikban azt is, ami jó! Ugyanis, mindenkinek vannak jó és értékes tulajdonságai, fedezzük fel ezeket másokban és önmagunkban!
A nyilvánosság előtt elhangzott elismerés pedig azt sugallja: „ezért érdemes volt!”